Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.
Megküldte a magyar kormány a válaszait két kérdésre, amelyet az Európai Bizottság kilenc napon belül értékelhet.
Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.
Nemcsak az Országos Bírói Tanács hatáskörét növelik, hanem a Kúria elnökének hatalmát is jelentősen gyengítik. A tét nem kicsi: a helyreállítási alap pénzei csak akkor érkeznek meg, ha az Európai Bizottság megfelelőnek tartja a most nyilvánosságra hozott módosításokat.
Miközben a helyreállítási pénz egyszerűen járna nekik – véli a lengyel kormánypárt elnöke.
A felháborodás nyomán levették az internetről azt a levelet, amelyben 24 bírósági vezető hálálkodott az alkotmánybíróvá avanzsált Handó Tündének az Országos Bírósági Hivatal élén végzett eddigi munkájáért, Ésik Sándor ügyvéd a HVG-nek írt véleménycikkében azt állítja, ez is csak egy tünete a magyar bírósági rendszer válságának.
Az igazságügyi miniszter szerint szükség van Magyarországon egy közigazgatási felső bíróságra, amely csúcsszervként működne, oda kerülnének a közigazgatás legfontosabb ügyei. A javaslathoz kétharmados parlamenti támogáts szükséges. Beszélt Répássy Róbert államtitkár leváltásáról is, akivel meg volt elégedve, de a megváltozott feladatok sroán nem számítanak munkájára.
A Velencei Bizottság megítélése szerint jobb lenne, ha azokat a jogköröket, amelyeket Magyarországon most az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde egyszemélyi felelősséggel gyakorol, pluralista testület kezébe adnák - mondta csütörtökön Brüsszelben Thomas Markert, az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület titkára.
A Fidesz szerint csupán a bírák nyugdíjazásának kérdésében várható nagyobb vita az Európa Tanáccsal, illetve a Velencei Bizottsággal, minden más nyitott kérdés megoldódik. Az MSZP ugyanakkor úgy látja, a Fidesz a szokásos forgatókönyvvel él: egy dolgot módosít, míg három vitatott ponthoz nem nyúl hozzá.
A Velencei Bizottság magyar bírósági reformról szóló kritikáit ismerteti a brit Guardian jogi rovatának véleménycikke, amely szerint "Magyarországon gyakorlatilag egyetlen nő kontrollálja a bírósági rendszert, aki egészen véletlenül az alkotmány szerzőjének a felesége".
A kormány azért kezdeményezte a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását a Velencei Bizottság észrevételei után, mert a bizottság több ponton félreérthetőnek tartja a szabályozás szándékait, vagy más szándékot tulajdonít neki, mint a jogalkotó - mondta az közigazgatási és igazságügyi miniszter az MTV Az este című műsorában kedden. Navracsics Tibor hangsúlyozta: sok olyan pont van a bizottság jelentésében, amellyel a kormány vitatkozni fog.
A Velencei Bizottság szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak - különösen a bírói függetlenség követelményének - mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
Eddig csak amiatt lehetett ostorozni a bíróságokat, hogy igazgatásukat egy külső ellensúly nélkül működő, zárt, oligarchikus testület látta el. Az Országgyűlés által a bírák közül választott Országos Bírósági Hivatal mindenható elnöke viszont úgy fogja fékek nélkül igazgatni az igazságszolgáltatást, hogy függetlensége is megkérdőjelezhető lesz. Az igazságszolgáltatás függetlenségének fenyegető aláásása pedig az utolsó szögek egyike a jogállam koporsójában.
Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol – indokolja a szaktárca a ma nyilvánosságra hozott törvénytervezetét. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és helyébe egy központi hivatalt hoz létre, amely januártól az összes kinevezési, szervezési, irányítási jogkört átveszi.
